Az első részről igen kedvező volt a véleményem.

A másodikról ("Evolúció és genetika") is jórészt az, de itt már komoly fenntartásaim is vannak. A téma összefoglalása, a könyv felépítése tetszett. Az egyes megállapítások közt azonban vannak hibásak is.

A könyv 12. oldalán állítja, hogy a nyírfaaraszoló lepkék közül a szürke korábbi elterjedtsége helyett a fekete változat lett a gyakoribb az ipar okozta koromszennyezés miatt Angliában, mivel a sötét a szennyezettség miatt a fák kérgén kevésbé volt látható. Viszont egy másik könyv (Tasi István: Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet, 2007, Budapest, Kornétás Kiadó, 204-213. oldal) kutatásokra hivatkozva leírta, hogy
- ennek a lepkefajnak a példányai rendkivül ritkán telepszenek fák törzsére, hanem nappal a lombozat ágainak alsó felén bújnak meg, ahol színüktől függetlenül nem láthatók,
- a nappal szabadon engedett lepkék, amik alapján a korábbi megállapításokat tették, pedig a legközelebbi helyre szálltak le, ami nem az őket szabadon engedő kutatótól jóval messzebb levő lombozat, hanem a közeli fatörzs, amin persze a feltűnőbb színüek jobban láthatók voltak,
- ezen felűl a pettyesaraszolók "fő ellenségei nem a madarak, hanem a denevérek, ezek azonban éjjel, sötétben, ultrahangok segítségével tájékozódnak és vadásznak, így teljesen érdektelen számukra, hogy milyen színűek a lepkék". (Nyomatékosan hangsúlyozni kivánom viszont azt, hogy ennek a könyvnek ezzel a megállapításával ugyan egyetértek, de sok mással nem.)

A 14. oldalon található a fajok kapcsolat-típusainak összefoglalása. Ötfélét (az egyiknek előnyös, a másiknak közömbös; mindkettőnek hasznos; az egyiknek hasznos, a másiknak káros; versenyzés a táplálékért; az egyik felfalja a másikat) sorol fel. Nem említi a legáltalánosabbat, azaz azt, amikor a fajok egymás számára közömbösek.

A 32. oldalon tárgyalja a dinoszauruszok kihalására vonatkozó elméleteket. A legelterjedtebb mellett ugyan megemlít másokat is, de egyik esetében sem tárgyalja a hibás voltuk bizonyítékait. Az űrobjektum becsapódás, mint legáltalánosabban elfogadott ok téves voltát egy korábbi cikk-párban igazoltam. Mivel az olyan helyen jelent meg, ahol csak nagyon kevesen olvashatták, itt ismét közlöm.  ("Mi nem!" és "Mi igen?")

Letöltés: MI NEM TÖRTÉNT A KRÉTA-KOR VÉGÉN?
Letöltés: EGY JOBB MAGYARÁZAT A KRÉTA VÉGÉN TÖRTÉNTEKRE

A 70. oldalon látható az "élet fája". Azonban ezen nincsenek rajta a vírusok. (Persze nem véletlenül! Ugyanis vitatott az, hogy a vírusokat élőlénynek tekintsük vagy sem? És ebben a könyv nem kiván állást foglalni.)

A 86. oldalon a géntechnológia ismertetése az amerikai géntechnológia elterjesztésében üzletileg érdekelt cégek egyértelmű reklámja. Ugyanis csak az állított előnyöket ismerteti. Semmit sem ír a kockázatokról pl. arról, hogy jelenleg még semmit sem tudunk a génkezelt növényeknek az emberre, állatokra gyakorolt hatásairól. Ezekről csak hosszú - több generációs - tapasztalatok megismerése után fogunk tudni. Azok nélkül pedig a széleskörű elterjesztés ismeretlen, és ismeretlen mértékű veszélyekkel jár.

A harmadik ("Tűzhányók és földrengések") számomra sokkal kevésbé ismert szakterület, ezért megismerése sok újdonságot adott, és ezt akár kézikönyvként is használni fogom. A kifogásaim sem olyan erősek, és jelentőségük sem akkora.

 A 48. oldalon a "termopart" névre hallgató eszköznek nem ez a magyar neve, hanem "termoelem". Ezen felűl ugyanitt téves az, hogy a mintavételt a vulkánoknál csak személyek végzik, mert egy hires - és nem egyedi, de mindenesetre a legismertebb - eset volt, amikor egy robot mélyen bejutott egy vulkán kráterébe, és mintákat is vett. A robotok használata viszonylag elterjedt erre.

Az 50-51. oldalon részletesen elmagyarázzák, hogy mit tegyünk és mit ne vulkánkitörés esetén. Ez ugyan lehet, hogy az eredeti spanyol nyelvű könyv olvasói számára fontos lehetett - persze nem Spanyolországban, hanem Dél-Amerika spanyol nyelvű tájain -, de nálunk nem. Nálunk sok minden előfordulhat, de szerencsére vulkánkitörés az aztán nem!

Mivel a sorozat folytatódik, a beszámolóim is következnek.

Simonyi Endre

 

---

A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetői közös sajtótájékoztatót tartottak a turisztikával kapcsolatos eredményekről és feladatokról.

A kapcsolódó dokumentumot INNEN letöltheti!

---

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirdetett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra jelöljék azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező, jelenleg is tevékeny (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben:

- kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,     

- jelentős tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,    

 - tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez,     

- személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. 

A díj odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben folyamatosan nyújtott, kiemelkedően eredményes teljesítmény elismerését célozza. A Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.

További részleteket ITT olvashat!

---

Bodies kiállítás

 

Töltse le a tájékoztató anyagokata következő linkekre kattintva:
Tájékoztató -1- letöltése
Tájékoztató -2- letöltése
Tájékoztató -3- letöltése